Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VI. fejezet

2012.08.19

 VI. fejezet

 

Ki ne lenne boldog, ha az álma megvalósult volna. De mi van akkor, ha csupán álom volt minden. A találkozás, az érzések és a védelmező ölelések mind álom és nagyon messze áll a valóságtól. A Kínai nagyfal csodának számított minden turistának, na meg a régmúlt kutatóinak is.

- Te jó ég! Ez meg mi? – csodálkozott el Carlisle egy a falba vésett kép előtt állva. Natsuhi óvatosan megérintette a kőbe vésett sárkány fejét, majd végig simogatta a szobor gerincét. Hirtelen kattant valami és egy dühös Kínai régész lépett be a terembe, hogy ne nyúljunk semmihez se. Persze miután meglátta Natsuhi félig kilátszó hátát egyből elnémult.

- Semmi baj, csupán eloxidálódott kicsit az ajtó. Ezért volt az a fura hang Dr. Chan. – mosolygott rá Natsuhi és a Kínai régész, egyetértően bólintott. Az ajtó lassan kinyílt és egy üres terem tárult elénk. Angelika elolvasta a figyelmeztető üzenetet és kérdőn nézett Dr. Chanre.

- Melani neee! – kiáltotta Carlisle, de Melani mit sem törődve édesapjával belépett a terembe. Natsuhi rám nézett és ugyanazt a fura arckifejezést láttam az arcán, mint amikor a múzeumban voltunk egy hónapja. Hirtelen elkapta Melani karját és visszahúzta maga mellé. Nem nézett rá csupán fogta a kezét, mintha ő lenne az anyja.

- Szóval itt nincs semmi különleges, igaz Angel? Mert akkor mi körbe járjuk fen a Nagyfalat, míg ti gondolkoztok.

- Rendben! – mondta Angelika. Natsuhi, velem és Melanival együtt felment a Nagyfalra, ahonnan jól látható volt szinte egész Kína. Oh, az a csodálatos táj a zöldellő dombokkal.

„- Minden rendben?” – néztem fel Natsuhira. De ő nem válaszolt csupán kiengedett a kalitkámból, hogy nyújtóztassa ki a szárnyaimat.

- Hova megy Jean? Miért engedted el? – érdeklődött Melani.

- Mert veled ellen tétben Jeanra kevesebb figyelem szükséges, mert tudom jól merre jár. Mindig halló távolságban marad. Veled ellentétben, akire folyton vigyázni kell.

- Unatkozom. Apa pedig csak azokkal a csontokkal foglalkozik. – jelentette ki Melani.

- Ezért vagyok most itt részben! – sóhajtott fel Natsuhi és csigalassan elindulta Melanival felfedezni a Kínai nagyfalat. Csodaszép ez a táj, de mi az a fénylő valami? Jaj, ne! Csak nem vadászok? Biztos engem is elakarnak kapni. Na azt leshetik.

- Gyorsan utána! – kiabálta valaki. Amilyen gyorsan csak tudtam visszamentem Natsuhihoz.

- Szia Jean! Elfáradtál? – nézett rám Melani. Natsuhi letette Melani mellé a ketrecem, én pedig gyorsan belementem és magamra zártam.– Úgy látszik Jean nagyon megijedt valamitől!

„- Meg akarnak ölni. Nem csoda, hogy félek.”

- Lassan forduljon meg hölgyem és adja át azt a madarat. – hangzott fel az egyik vadász hangja.

- Sajnálom, de Jean hozzám tartozik. Ráadásul minden szükséges papírja meg van ahhoz, hogy itt legyen. Kérem, hagyják békén a baglyomat. – fordult a férfi felé Natsuhi.

- Sajnálom, de nekünk kell az a dög! – rántott fegyvert egy másik vadász. Ekkor a Natsuhi hátán lévő sárkány kitárta a szárnyait. De az is lehet, hogy én láttam csak úgy innen lentről nézve. Mindenesetre az első vadász megpróbált diplomatikusan megegyezni kedves gazdámmal, hogy vérontás nélkül adjon át nekik. Persze Natsuhinak esze ágában sem volt tőlem megszabadulni. Védelmezőn elém állt és kissé maga mögé rejtette Melanit is, nehogy baja essen. Egy lágy fuvallat belekapott Natsuhi hajába, és még ha kis időre is, de teljes nagyságban láthattam a hátán lévő tetoválást. Most már nem csodálkozom azon, hogy Dr. Chan elnémult. Ki lehetett az, aki ezt a sárkányt képes volt fel tenni oda, olyan élethű volt. Hirtelen elsült az egyik fegyver a vadászok kezében, majd Melani sikolya majdnem megsüketített. Natsuhi nem moccant egy tapodtat sem és nekem fogalmam sem volt, hogy gondolkozás nélkül lelőtték-e vagy csupán a levegőbe lőttek ijesztgetés céljából.

- Ezt nem vártam el az itt töltött nyaralásom során. Azt hiszi, hogy megijedek ha lövöldözik a fülem mellett? Sajnálom, de ahhoz korábban kell felkelnie. – jelentette ki Natsuhi. Majd egy fura hangot hallottam és reszketve bújtam össze.

- Natsuhi menjünk már! – rángatta a kezét Melani, de kedves gazdám nem moccant. A vadász motyogott valamit, de nem az volt a fontos, hanem, hogy Natsuhi előre kötötte a haját. Így teljes mértékben láthatóvá vált a sárkány a hátán. Ezután sarkon fordult és felvéve a kalitkám megfogta Melani kezét.

- Rendben! Ideje visszamennünk a többiekhez. – helyeselte Natsuhi. Kíváncsiságból ránéztem a vadászokra, és hasonló ledöbbenést láttam rajtuk, mint aznap reggel Dr. Chan arcán mikor belépve a terembe meglátta Natsuhit. Nem jöttek utánunk szerencsére. Visszatérve a többiekhez Melani egyből elmesélte, hogy mi történt, de Natsuhi csak legyintett, mintha semmi különös nem történt volna. Ez a nem törődőmsége túlságosan is ismerős volt Angelika számára és vacsora után az erkélyen állva rá is kérdezett.

- Bebábozódtál már megint, remélem tudod. Carlisle aggódik érted valamiért, de nem baj, hiszen Melani miatt vagy most itt. És…

- Nincs igazad. Bizonyos dolgokat nem mondtam el neked. Mint ahogy azt sem miért van a hátamon a sárkány. A Kínai horoszkópom Sárkány, hisz te is tudod, de ezt a sárkányt nem volt egyszerű megformálni elhiheted nekem. Olyan, mintha élne vagy életre kelne és ez így van jól. A szakember tökéletesen elvégezte a munkáját. 

- Ezek szerint unatkoztál otthon és most alkalmad nyílt valóra váltani az álmod? De mégis hogy csináltad ilyen rövid idő alatt? – érdeklődött Angelika.

- Sehogy. Egyszerűen csak felhívott Carlisle, hogy nem lenne-e kedvem vigyázni Melanira, mert nekem szót fogad valamiért. Így kicsit nyugodtabban tudtok majd dolgozni. Én pedig bele mentem. – vont vállat Natsuhi.

- Értem. És a Nagyfalon mi történt? Várj inkább jobb, ha nem is tudom, igaz? Van egy olyan érzésem, hogy azt most jobb ha nem tudom. – gondolkozott el Angelika. Natsuhi nem is mondott róla semmit még nekem sem pedig engem aztán igazán érdekelt volna. Nem véletlenül akarta, hogy ennyire élethű legyen az a tetoválás. Valamit szimbolizálni akar vele, de vajon mit? Lehet, hogy rájött a rejtélyes sárkány titkára? Hmm… Natsuhinál ezt sajnos nem lehet előre megjósolni. Egy biztos, míg Melanira kellett vigyáznia nem ment a másik világba és ebbe kissé bele is betegedett. Dr. Chan persze segítőkész volt és így gyorsan felépült kedves gazdám. De mi lesz ezután? Ha újra csak oda megy, aztán hosszabb ideig nem sétál át újra beteg lesz? Aztán kiderült, hogy csupán a Nagyfalnál történtek készítette ki az idegeit, amit nem tudott feldolgozni egyedül. Melani csodával határos módon teljesen meg változott és sokkal kedvesebb és figyelmesebb volt az apjával szemben. Mire nem képes egy kis halál közeli élmény nem igaz? Remélem ilyen jó kis lány maradt ezek után is.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.